A reflexivitás elmélete
Soros György a magyar gyökerekkel rendelkező, a világ egyik legbefolyásosabb és leghíresebb pénzügyi spekulánsa, befektetője, közgazdásza, aki 1992-ben az úgynevezett „fekete szerdán” hívta fel magára a figyelmet, amikor is az angol font elleni spekulációja során 1 millió dollár nyereséget realizált, és ezzel 3,4 milliárd font veszteséget okozott az angol kormánynak.
Tapasztalatai során arra a következtetésre jutott, hogy tévesek azok az elfogadott nézetek miszerint a pénzpiacok mindig az egyensúly felé törekednek, és az árak véletlenszerűen ingadoznak az egyensúlyi helyzet körül. Ebből kiindulva kidolgozott egy új paradigmát, amit reflexivitásnak nevezett el. Szerinte a tökéletes tudás, és a tökéletes verseny feltevése téves, mert a világra és az eseményekre hatással vagyunk, mivel részei vagyunk annak. „A világról alkotott képünk sohasem lehet tökéletes, hiszen mi magunk is résztvevői vagyunk azoknak az eseményeknek, amelyeket meg akarunk érteni.” A reflexivitás elméletének központi gondolata arra helyezi alapjait, hogy a társadalmi események felépítése eltér a természeti jelenségek felépítésétől.
Soros György az emberi bizonytalanságot két tényezővel magyarázza. Az egyik a reflexivitás a másik a korrespondenciaelmélet. A korrespondenciaelmélet szerint egy állítás akkor igaz, ha megfelel a tényeknek. Az igazság megállapításához elengedhetetlen, hogy a tényeket függetlenül kezeljük az állítástól. Ez a feltétel viszont érvényességét veszti, mivel a világnak, amit meg szeretnénk érteni mi saját magunk is szereplői vagyunk. Az események sorozatára hatással vannak feltevéseink. Az információs hiányosságainkat megérzéseinkkel, ösztöneinkkel, tapasztalatainkkal és egyéb következtetéseinkkel próbáljuk pótolni.
„A reflexivitást leghatékonyabban a pénzpiacokon lehet tanulmányozni, hiszen azokat elvileg ilyen törvényszerűségek irányítják… Napi szinten vizsgálva a piacok bizonyos statisztikai szabályokat követnek, noha időnként ezek a szabályok érvényüket vesztik. Vannak tehát olyan megszokott hétköznapi események, amelyek statisztikailag előre jelezhetőek, és vannak reflexív folyamatok, amelyeket nem lehet kiszámítani. Az utóbbiak különös jelentőséggel rendelkeznek, hiszen megváltoztatják a történelmet.” Ez a gondolatmenet vezette el ahhoz, hogy a hétköznapi eseményeket megkülönböztesse a reflexivitásnak alapjául szolgáló történelmi eseményektől.
Elismeri viszont, hogy a „reflexivitás elmélete nem felel meg a tudományos elméletek jelenleg elfogadott kritériumainak.” Elméletének teljes körű elfogadását, és elterjedésnek problémáját leginkább abban látja, hogy a reflexivitás elméletét nem lehet formalizálni és modellezni, mint más neves közgazdászok - mára már elismert és elfogadott - elméleteit. Az elmélet lényege, hogy: „A reflexivitásból fakadó bizonytalanságot nem lehet számszerűsíteni, az eshetőségek pedig kiszámíthatatlanok.”
Elméletének tanulmányozásakor világossá vált számomra, hogy Soros György a pénzügyi piacokra nem csupán közgazdász szemmel tekint, sokkal inkább a filozófia szemszögéből próbálja az eseményeket magyarázni, ill. megértetni. Eme filozófiai szemléletében nagy szerepet játszott Karl Popper munkássága. Tisztában van vele, hogy soha sem fogja megérteni a valóságot, és nem állítja, hogy a reflexivitás a végső igazság kulcsa. Elmélete szerint a „végső igazság elérhetetlen az emberek számára, és inkább az eseményeket befolyásoló téveszmék szerepét igyekszik megfejteni.”
Felhasznált irodalom: SOROS, GY. A pénzügyi piacok új paradigmája: A 2008-as összeomlás és következményei. Budapest: Scolar Kiadó, 2010. ISBN 978 963 244 169 6
Új blogger a láthatáron :-)
Fogadjátok szeretettel új szerzőtársamat, Petit. A következő hetekben valószínűleg ő lesz az, aki jelentkezik az írásaival. Első írása a globáli gazdasági válság okairól szól, röviden. Később szerintem hosszabban is kifejti. (A következőt már saját név alatt jelenteti meg.)
Globális gazdasági válság
Olyan válságot éltünk át (és következményeit éljük még ma is), ami egy emberélet alatt csak egyszer következik be. Hiába az idők során felhalmozott tudás, hiába a sok neves guru, spekuláns által publikált sikerkönyv, bestseller, hiába a több tucat Nobel-díjas közgazdász által kreált modell, a 2008-ban bekövetkezett gazdasági világválságot szinte senki nem tudta előre jelezni, annak ellenére, hogy Amerikában már 2007-ben a másodrendű jelzálogpiac komoly gondokkal küszködött. Az amerikai ingatlanpiaci lufi oly nagyra fúvásában, majd kipukkadásában több dolog is szerepet játszott. Hiba lenne kijelenteni, hogy márpedig Alan Greenspan volt FED elnök egyedüli beavatkozása, miszerint a szükségesnél hosszabb ideig tartotta 1 százalékon az irányadó kamatlábat, vagy George Bush volt kormányfő lakástámogató kampánypolitikája vezetett el a kudarcig. Addig a kudarcig, ami számos családot érintett úgy Amerikában, mint Görögországban, Magyarországon, vagy Szlovákiában. Hibázott itt mindenki: a kapzsiságot nem ismerő bankok, a lakástámogatással kampányoló kormányfő, a meggondolatlan FED elnök, a pénzéhes brókerek, és maguk az emberek is, akik a realitást elkerülő saját kis álomvilágukban éltek. Jól éltek, de jobban szerettek volna élni, nagyobb házban szerettek volna lakni, drágább autót birtokolni. Azok az emberek, akik egykor tengerparti villában éltek úgy, hogy azt nem engedhették volna meg maguknak, most társas házban élnek, és (újra) ismerkednek a kézi sebességváltóval. Válságok voltak, vannak, és lesznek is, míg az emberiség ki nem talál egy pénz nélküli kapitalizmust. Azt pedig nem fog.
László Ervin nagyon szépen foglalja össze a lényget: “A globális szintű gazdasági növekedés tovább folytatódik, azonban egyre kevesebb ember látja hasznát. Százmilliók élnek nagyon jó anyagi körülmények között, viszont ezermilliók tengődnek nyomornegyedekben és városi gettókban. ...A javak jelenlegi elosztása a szegények és a legszegényebbek túlélését fenyegeti. És ez a fenyegetés nem a földi fizikai és biológiai készletek szűkösségének, hanem az őket elosztó gazdasági rendszer tökéletlen működésének a számlájára írható.”
Végezetül álljon itt egy idézet, amit a Nobel-díjas Merton jegyzett meg az általa (is) tulajdonolt LTCM bukása után: „Nem a világ lett bonyolultabb, csak a mi tudásunk avult el.”
Linkek a DMP-modellhez
Magyar leírás nem sok van, részletes még annál is kevesebb. Angol persze sokkal több. Az utolsó három link a névadók (Diamond, Mortensen és Pissarides) személyes oldalához vezet, érdemes ott körülnézni.
Tehát a linkek:
http://orulunkvincent.blog.hu/2010/10/11/kozgazdasagi_nobel_dij_2010_diamond_mortensen_pissarides
http://www.ifn.se/web/Mortensen_Pissarides_Handbook_Labor.aspx
http://faculty.chicagobooth.edu/brian.barry/igm/2010-nobel-prize_Shimer.pdf
http://www.kva.se/Documents/Priser/Ekonomi/2010/pop_ek_en_10.pdf
http://econ-www.mit.edu/faculty/pdiamond
http://sites.google.com/site/dalemortensensite/
http://personal.lse.ac.uk/pissarid/
Közgazdasági Nobel-díj 2010.
Közel két hete jelentették be Stockholmban, hogy kik kapják az idei közgazdasági Nobel-díjat (melynek hivatalos neve: Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja).
A három díjazott:
- Peter Diamond, aki 1940-ben született New Yorkban, jelenleg a Massachusetts Institute of Technology amerikai kutatóegyetem professzora
- Dale Mortensen, aki 1939-ben született az Oregon állambeli Enterprise-ban, és az Illinois állambeli Evanstone-ben működő Northwestern egyetemen dolgozik
- Christopher Pissarides, aki 1948-ban született a ciprusi Nicosiában, jelenleg a London School of Economics and Political Science professzora
A díjazottak a piaci folyamatok megértéséhez járultak hozzá kutatásaikkal. A nevükkel fémjelzett Diamond-Mortensen-Pissarides-féle keresési modell (DMP-modell) arra segít megtalálni a választ, hogy hogyan lehetséges magas munkanélküliség mellett sok betöltetlen állás. Az indoklás szerint ezt az elméletet nemcsak a munkapiaci folyamatok megmagyarázására lehet felhasználni, hanem a gazdaság számos más területén is, pl. az ingatlanpiacoknál, pénzpiacon.
A munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei
A munkáltató kötelezettségei
o foglalkoztatási kötelezettsége szerződéses jogviszony keretében
o egészséges, biztonságos munkafeltételek megteremtése
o szervezett munka, hogy a munkavállaló teljesíteni tudjon
o munkavégzéshez szükséges tájékoztatás, irányítás
o szakismeret fejlesztéséhez, növeléséhez fűződő kötelezettség, a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzésének biztosítása
o a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;
o a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni;
o A munkáltató köteles a munkavállaló számára a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően munkabért fizetni.
A munkavállaló felelőssége, kötelezettségei:
o az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni;
o munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni;
o munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő;
o munkáját személyesen ellátni.
o a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat elvégezni.
o a munkája során tudomására jutott üzemi (üzleti) titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna.
o munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes.
o Eltérő megállapodás hiányában a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni.
o Nem köteles teljesíteni azt az utasítást, melynek végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő. A munkavállaló köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Utóbbi esetben az utasítás teljesítését azonban nem tagadhatja meg.
o köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
o Az utasítás jogszerű megtagadása nem menti fel a munkavállalót az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon, és a jogszerű utasításokat teljesítse.
o Ha a munkavállaló az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, a kieső időre távolléti díjra jogosult.
o A munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. Nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásosan telephelyen kívül végzi. Változó munkahely esetén szokásos munkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló munkáját a beosztása szerint végzi.
o Nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelő férfira is.
o Kiküldetés esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkabér illeti meg.
o Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívülre esik, a munkavállalót – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább a készenlét díjazására vonatkozó szabályokban meghatározott összeg kétszerese illeti meg.
o Kiküldetés esetén költségtérítésen túlmenően a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket.
o A munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor és a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végezzen munkát,
a) amelynek tulajdonosa – részben vagy egészben – azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy
b) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy
c) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással.
o A kirendelés során – eltérő megállapodás hiányában:
§ a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek azt a munkáltatót illetik meg, illetve terhelik, amelyhez a munkavállalót kirendelték.
§ A munkaviszony megszüntetésének jogát csak a kirendelő munkáltató gyakorolhatja. A munkavállalót a munkáltatói jogok gyakorlójának személyéről tájékoztatni kell.
§ Kirendelés esetén a munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkabér illeti meg.
§ a munkavállaló foglalkoztatása során alkalmazni kell a kirendelés helye szerinti munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit.
o Ha külföldi munkáltató munkavállalója – harmadik féllel kötött megállapodás alapján, a Magyar Köztársaság területén végez munkát, a munkavállalóra
§ a leghosszabb munkaidő, illetve a legrövidebb pihenőidő mértéke,
§ a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke,
§ a legalacsonyabb munkabér
§ a munkaerő-kölcsönzés feltételei,
§ a munkavédelmi feltételek,
§ a terhes, illetve kisgyermekes nők, valamint a fiatal munkavállalók munkavállalási és foglalkoztatási feltételei, továbbá
§ a férfiak és a nők egyenlő elbírálásának elve, illetve hátrányos megkülönböztetésének tilalma tekintetében a magyar munkajogi szabályokat kell alkalmazni.
§ a munkavállaló foglalkoztatása során alkalmazni kell a kirendelés helye szerinti munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés munkaidőre és pihenőidőre, valamint – ha a munkavállalóra kedvezőbb – a munka díjazására vonatkozó rendelkezéseit.
§ Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól
a) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti (pl. népszavazáson, választáson vesz részt);
b) közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább két munkanapon át
c) ha keresőképtelen beteg;
d) a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára;
e) amíg önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége;
f) a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára;
g) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni;
h) munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján.
i) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés teljes időtartamára
Egyéb kötelezettségek, jogok:
o Ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni.
o Ha a munkavállaló a munkáltató tudta és ezáltal engedélye nélkül olyan gazdasági társaságot alapít, amelynek részben tulajdonosává is válik, és a gazdasági társaság tevékenysége sérti a munkáltató gazdasági érdekeit, a munkáltató jogszerűen él a rendkívüli felmondás jogával.
o A kollektív szerződés hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonyhoz kötődő hátrányokat állapíthat meg, amelyek a munkavállaló személyiségi jogait és emberi méltóságát nem sértik. Hátrányos jogkövetkezményként pénzbírság nem írható elő.
o A jogviszony jellegét nem az adott munkakör és a feladatok, hanem a munkáltató jellege határozza meg. Ha az alkalmazásában állók nem közalkalmazottak vagy köztisztviselők, a jogviszonyuk a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony.
o A munkáltató önkéntesen határozhat meg ösztönző bért a munkavállalójának.
Munkaviszony keletkezése, megszüntetése (kibővített változat)
A munkaviszony egy jogviszony, melyre a Munka Törvénykönyve (az 1992. évi XXII. tv., továbbiakban Mt.) vonatkozik. A munkaviszony alanya a munkavállaló és a munkáltató, akik között alá-fölérendeltségi viszony van. Munkáltató csak jogképes személy lehet, tehát természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli társaság. Munkavállaló csak természetes személy lehet, hiszen a munkaviszony személyes munkavégzést jelent. Az a természetes személy vállalhat munkát, aki betöltötte 16. életévét. Korlátozottan cselekvőképes személy (pl. egy 17 éves) törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt. A 18. életévét be nem töltött munkavállaló fiatal munkavállalónak minősül (más szabályok pl. szabadságnál).
Iskolai szünet alatt a 15. életévét betöltött nappali rendszerű képzésben részt vevő tanuló is létesíthet munkaviszonyt, a törvényes képviselő hozzájárulásával.
Nőt és fiatal munkavállalót nem lehet olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, ill. fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járna.
A munkaviszony a munkaszerződés megkötésével jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Amennyiben a munkaszerződést nem foglalják írásba, annak érvénytelenségére a munkavállaló (csak ő) hivatkozhat harminc napon belül. A munkaviszony kezdete a munkakezdés napja. Amennyiben a munkaszerződésben nem határozzák meg külön a munkába állás napját, akkor a szerződés aláírását követő munkanapon kell munkába állni. A munkaszerződésben a felek sok mindenről megállapodhatnak, de vannak kötelező elemei, melyekről kötelesek megállapodni és a megállapodást aláírásukkal igazolni. Ezek a kötelező elemek a következők:
- a munkavállaló személyi alapbére
- a munkavállaló munkaköre
- a munkavégzés helye
A munkaszerződés aláírásakor a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzés megkezdésének időpontjáról, az érvényben lévő munkarendről, a fizetés napjáról (mely legkésőbb minden hónap 10. napja), a munkavállalóra vonatkozóan a felmondási idő és a rendes szabadság számításának módjáról, a munkabér alapbéren túli egyéb elemeiről, ill. arról, hogy van-e érvényes kollektív szerződés a munkáltatónál és milyen érdekképviseleti szervek működnek. Ezeket a dolgokat is bele lehet írni a munkaszerződésbe, de általában nem szokták, hiszen ezek nem speciálisak, minden munkavállalóra ezek vonatkoznak. Ha kötöttek a munkáltatóval kollektív szerződést, akkor általában az tartalmazza a lényeges dolgokat. A munkaszerződésben lehet hivatkozni a kollektív szerződésre, az Mt.-re vagy egyéb törvényekre, melyek a munkavállalóra vonatkoznak (pl. ha közalkalmazott vagy köztisztviselő). (A tájékoztatást 30 napon belül írásban is át kell nyújtani.)
Külföldön történő munkavégzés esetén a munkavállalót írásban tájékoztatni kell
- a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról
- a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról
- a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről
- a hazatérésre irányadó szabályokról.
A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a pénzbeli és természetbeni juttatások tekintetében az időarányosság elvét kell követni.
A munkaviszony – ha a szerződésben máshogy nem állapodnak meg – határozatlan időtartamra jön létre. Határozott idejű munkaviszony esetén az időtartamot naptárilag vagy más – egyértelmű – módon jelölhetnek meg (pl. meghatározott munka elvégzésére alkalmazzák a munkavállalót). Határozott idejű munkaviszony legfeljebb 5 év időtartamra jöhet létre. A határozott időtartam lejártát követően a szerződés határozatlan idejűvé válik, amennyiben a munkavállaló legalább még egy napot tovább dolgozik közvetlen vezetője tudtával. 30 napnál rövidebb idejű határozott időre szóló munkaszerződés azonban ebben az esetben csak annyival hosszabbodik, amennyi időtartamra eredetileg kötötték.
A felek megegyezhetnek próbaidőben is, ezt a munkaszerződésben rögzíteni kell. A próbaidő tartama 30 nap, de kollektív szerződés vagy a felek megállapodása alapján ettől eltérhet, legfeljebb három hónap lehet. A próbaidőt nem lehet meghosszabbítani. A próbaidő alatt bármelyik fél indoklás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt azonnali hatállyal.
Amennyiben a munkakör betöltésére a munkáltató pályázatot írt ki, csak olyan munkavállalót alkalmazhat, aki a pályázaton részt vett és a feltételeknek megfelelt. A pályázati kiírásban fel kell tüntetni a pályázat elbírálásának határidejét, és ettől eltérni nem lehet. A benyújtott pályázat tartalma csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.
A munkaszerződés módosítása
A munkaszerződés csak közös megegyezéssel módosítható. A kollektív szerződés a munkaszerződést a munkavállaló hátrányára nem módosíthatja. Nem minősül munkaszerződés-módosításnak az átirányítás: a munkavállaló a munkáltató utasítása alapján eredeti munkaköre helyett vagy mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el. Az átirányítás nem járhat aránytalan sérelemmel (beosztás, képzettség, kor, egészségi állapot tekintetében). Az átirányítás várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell, az időtartam nem haladhatja meg a 44 munkanapot egy évben. A ténylegesen végzett munka alapján jár a munkavállalónak a díjazás, de ez nem lehet kevesebb, mint az eredeti munkakörben kapott átlagkereset.
Amennyiben a munkavállaló kezdeményezi a munkaszerződés módosítását a foglalkoztatás határozatlan időtartama vagy a teljes- vagy részmunkaidős foglalkoztatás vonatkozásában, a munkáltató dönt a javaslat elfogadásáról és erről 15 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót.
A munkaviszony bizonyos esetekben megszűnik vagy megszüntethető. Megszűnik:
- a munkavállaló halálával (a munkaviszony személyes munkavégzésen alapuló jogviszony, tehát nem öröklődik)
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével
- a határozott idő lejártával
A munkaviszony megszüntethető:
- közös megegyezéssel
- rendes felmondással
- rendkívüli felmondással
- próbaidő alatt azonnali hatállyal
- határozott idő letelte előtt, de ebben az esetben a munkavállalót megilleti a határozott időből hátralévő időre járó munkabér (legfeljebb egy évi)
Rendes felmondás
A munkaviszonyt a munkáltató és a munkáltató is felmondhatja. A munkáltató köteles megindokolni a felmondást, az indoklásban csak a munkavállaló képességeire, munkaviszonyhoz kapcsolódó magatartására vagy a munkáltató működésével kapcsolatos okra lehet hivatkozni. A munkáltató személyében történt jogutódlás önmagában nem elegendő indok. Meg kell adni a lehetőséget, hogy a munkavállaló védekezzen az indoklás ellen. Nem kell indokolni a felmondást, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. A nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 évben a munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg a munkaviszonyt. (89. § (7)) Amennyiben a munkáltató személyében jogutódlás következik be, ez önmagában nem elegendő indok a munkaviszony megszüntetésére.
Vannak olyan esetek, amikor a munkavállaló védve van a munkáltató általi rendes felmondástól. Ezek a következők (ún. felmondási védelem):
- betegség miatti keresőképtelenség ideje alatt (legfeljebb a betegszabadság végét követő 1 évig)
- beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénz ideje alatt, közeli hozzátartozó ápolására igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt
- terhesség, szülést követő 3 hónap ill. szülési szabadság ideje alatt – és, sokan nem tudják, de az ún. emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés ideje alatt, azaz ha valaki lombikbébi programra készül és ezt közölte a munkáltatójával, az ezzel összefüggő kezelés ideje alatt sem lehet felmondani neki rendes felmondással
- gyermek ápolása, gondozása érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság, ill. gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt a gyermek három éves koráig
- sor- vagy tartalékos katonai szolgálat ideje alatt a behívó parancs kézhezvételétől számítva
- rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes idejére
- örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónapig (ill. ha a gyermek korábban kikerül a gondozás alól, akkor a gondozás időtartama alatt)
A felmondási védelem alatt állók felmondási ideje csak akkor kezdődhet meg, ha a felmondási védelem időtartama letelt. Ha az időtartam a 15 napot haladta meg, akkor az időtartam letelését követő 15 napig még védelem alatt áll a munkavállaló. Ha az időtartam a 30 napot meghaladta, akkor további 30 napig még védelem alatt áll.
Nyugdíjasnak minősülő munkavállalóra nem vonatkoznak a felmondási védelem szabályai.
A felmondási idő legalább 30 nap, legfeljebb egy év. A munkáltatónál eltöltött idő függvényében növekszik az időtartam (a munkáltatónál eltöltött 3 év munkaviszony esetén 35 nap, 20 év munkaviszony esetén 90 nap, a kollektív szerződésben legfeljebb 1 év időtartam határozható meg). A felmondási idő legalább fele időtartamára a munkáltató köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni, amennyiben a munkáltató mondta fel a munkaviszonyt. A munkavégzés alóli felmentést a munkavállaló kérésének megfelelő ütemezésben kell biztosítani. A felmondási időre a munkavállalót átlagkeresetének megfelelő bér megilleti. Amennyiben a felmondási idő alatt a munkavállaló kéri a munkaviszony megszüntetését a munkavégzés alóli felmentés ideje előtt, a munkáltató köteles a munkaviszonyt megszünteti a kérésnek megfelelően (a munkáltató rendes felmondása esetén).
Csoportos létszámcsökkentés
Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző fél év statisztikai létszáma szerint
a) 20 és 100 közötti munkavállalói létszám esetén legalább 10 munkavállaló
b) 100 és 300 közötti létszám esetén legalább a munkavállalók 10%-a,
c) 300 vagy nagyobb létszám esetén legalább 30 munkavállaló munkaviszonyát kívánja megszüntetni 30 napos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt.
A munkáltató a csoportos létszámcsökkentést megelőzően legalább 15 nappal köteles az üzemi tanáccsal (vagy a munkavállalók képviselőivel) konzultációs kezdeményezni. A konzultáció során írásban közli a végrehajtás tervezett időtartamát és ütemezését, a kiválasztás szempontjait és a munkaviszony megszüntetésével járó juttatások feltételeit, mértékét. A konzultációnak ki kell terjednie a létszámcsökkentés
- elkerülésének lehetséges módjára, eszközére
- elveire
- következményeinek enyhítését célzó eszközökre
- az érintett munkavállalók számának csökkentésére.
A csoportos létszámcsökkentés szándékáról az állami foglalkoztatási szerveket is tájékoztatni kell.
Végkielégítés
A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha a munkaviszony a munkáltató rendes felmondásával vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg. Nyugdíjasnak minősülő munkavállaló esetén a végkielégítés nem jár. A végkielégítés mértéke legalább egyhavi (3 év munkaviszony esetén), legfeljebb hathavi (huszonöt év munkaviszony esetén) átlagkereset összege. További háromhavi átlagkereset jár abban az esetben, ha a munkavállaló védett korban van (azaz az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt 5 éven belül).
A végkielégítés meghatározásokat figyelmen kívül kell hagyni azt az időtartamot, mely alatt a munkavállaló szabadságvesztését töltötte, közérdekű munkát végzett, vagy 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett ki (kivéve ha azt közeli hozzátartozó vagy 10 év alatt gyermek ápolása céljából vette ki).
Rendkívüli felmondás
A munkaviszonyt a munkavállaló és a munkáltató is megszüntetheti rendkívüli felmondással, ha a másik fél
- a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
- egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi
A rendkívüli felmondás alkalmazásának időbeli határa van. Az erre szolgáló ok tudomásul szerzésétől számított 15 napon belül meg kell tenni, legfeljebb azonban egy éven belül. Bűncselekmény elkövetése esetén (amennyiben ez az ok), a bűncselekmény elévüléséig lehet gyakorolni a rendkívüli felmondás jogát. Amennyiben a munkavállaló szünteti meg a munkaviszonyt rendkívüli felmondással, akkor alkalmazni kell a végkielégítésre vonatkozó szabályokat, ill. a munkavállalót megilleti annyi időre járó átlagkereset, mint a rendes felmondás esetén számított felmondási idő. Ebben az esetben a munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is.
Eljárás a munkaviszony megszűnése, ill. megszüntetése esetén
A munkavállaló köteles a munkakörét az erre előírt rendben átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkaviszony megszűnésekor (megszüntetésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni munkabérét, egyéb járandóságait, és ki kell adni a jogszabályban előírt igazolásokat. Az igazolás tartalmazza
- a munkavállaló személyi adatait
- TAJ-számát
- a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát
- a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát ó
- azt, ha a munkavállaló emelt összegű végkielégítésben részesült
Amennyiben a munkavállaló kéri, a munkáltató működési bizonyítványt köteles adni, amely tartalmazza a betöltött munkakört és a munkavállaló munkájának értékelését.
Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkaviszonyt jogellenesen szüntette meg, akkor a munkavállalót kérelmére az eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.
Amennyiben a munkavállaló nem kéri, vagy a munkáltató kérésére a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, a munkavállalót legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg illeti meg (a jogsértés súlyától és következményeitől függően). A jogellenes megszűntetéskor a munkavállalót megilleti elmaradt munkabére és meg kell téríteni a kárát is, valamint felmondási időre járó átlagkeresete és a végkielégítés is.
Az Új Széchenyi Terv
Az első Széchenyi Terv 2001-ben indult útjára, működése két éve alatt bizonyította, hogy a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam jól tud együttműködni a fejlődés érdekében. Ebben az időszakban a gazdasági növekedés meghaladta a GDP 4%-át, nőtt a munkahelyek száma, a költségvetési mutatószámok közelítettek a maastrichti kritériumokhoz. A kormányváltás után törés következett, a Széchenyi-tervet nem folytatták.
Most, közel 10 évvel később újraindítják a Széchenyi Tervet, mellyel a következő célokat kell elérni:
- meg kell őrizni a pénzügyi stabilitást és meg kell akadályozni az államháztartási hiány növekedését
- fel kell számolni a versenyképességi hátrányokat (magas adószint, adminisztrációs költségek)
- meg kell teremteni a gazdasági növekedés feltételit.
A Terv leginkább a harmadik cél elérésében tud segíteni, mégpedig azáltal, hogy a foglalkoztatás dinamikus bővítését tűzte ki célul. Tíz év alatt egymillió új munkahely létrehozását kell segíteni, olyan munkahelyekét, melyet adózó munkavállalók foglalnak el. A jelenlegi aktivitási ráta mellett a nyugdíjasok, valamint a különböző segélyeken élők eltartása megoldhatatlan feladatot ró az adózó munkavállalókra és vállalkozókra. A munkanélküliség csökkentése ÉS az aktivitási ráta növelése az egyetlen megoldás erre a problémára.
A munkahelyek megteremtése és fenntartása a vállalkozók feladata, de ebben segítségre van szükségük. Ennek érdekében az Új Széchenyi Terv a következő lépéseket tartalmazza a versenyképesség javítása érdekében:
- adócsökkentés
- adónemek számának csökkentése, az adózás leegyszerűsítése
- az adminisztrációs költségek felezése
- a hazai és uniós támogatási forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése
- a versenytorzító egyensúlytalanságok felszámolása, a korrupció visszaszorítása
- a jogbiztonság visszaállítása.
Az Új Széchenyi Terv kiemel olyan kitörési pontokat, melyek a gazdasági növekedés húzó ágazatai lehetnek, ennek megfelelően 7 programpontot tartalmaz:
1. Gyógyító Magyarország – Egészségipar
2. Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés
3. Otthonteremtés – Lakásprogram
4. Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés
5. Tudomány – Innováció – Növekedés
6. Foglalkoztatás
7. Közlekedés – Tranzitgazdaság
Az Új Széchenyi Terv a programpontokon belül több ágazatot, területet integrál, és a nem nevesített ágazatokat is bevonja a fejlesztési elképzelésekbe, amennyiben erre igény van. A gazdasági szereplők (vállalkozók, önkormányzatok) ötleteit, terveit is beépíti a programpontokba, a javaslatokat figyelembe veszi. Az uniós forrásokhoz jutást segíti elő a Terv, de nem a korábbi „kínálati politika” módszerével dolgozik, hanem a vállalkozók keresletét helyezi a középpontba. Tehát nem az állami szervek fogják megmondani, hogy milyen pályázatokra van szükség, hanem a vállalkozók, önkormányzatok adják a javaslatokat, fogalmazzák meg a projektjeiket, amihez az uniós forrásokra pályáznak.
A most nyilvánosságra hozott vitairat még nem a kész Terv, csak annak kerete. Az elkövetkező hónapokban készül el a Terv a gazdasági szereplők aktív közreműködésével. Jelenleg a következő programokat tartalmazza:
Egészségipar területén az alábbi tevékenységek fejlesztése, támogatása:
- egészségturizmus
- geotermikus energia hasznosítása
- növényházi kertészet
- szépségipar, kozmetikumok
- ásványvíztermelés
- gyógyszeripar
- biotechnológia, nanotechnológia
- orvosi műszergyártás
- belneológia
- horizontális aspektusok – egészségipari klaszterek
- egészségiparhoz kapcsolódó oktatás
- specializált építőipar
Zöld gazdaságfejlesztés prioritásai:
- a foglalkoztatottság növelése, a gazdasági növekedés támogatása
- az ellátásbiztonság növelése, forrásdiverzifikáció
- az energiaimport-függőség csökkentése
- a megújuló energia előállítás és felhasználás kiemelt ösztönzése
- klímavédelem
- atomenergia
- az energetikáért felelős kormányzati intézményrendszer átalakítása
Otthonteremtés – Lakásprogram érintett területei:
- bérlakás-építési program
- épületenergetikai, épületminőségi program
- városrész-rehabilitációk
- lakótelepek megújítása
Vállalkozásfejlesztés (amire a kis- és középvállalkozásoknak szükségük van):
- jövőkép és stratégia
- stabilitás és kiszámíthatóság
- bürokráciacsökkentés
- adócsökkentés
- vállalkozásbarát önkormányzatok
- az uniós források hasznos, gyors és egyszerű felhasználása
- stabil forgótőke finanszírozás és tőke a fejlesztésekhez
- növekvő hazai piac
- tisztességes viszonyok kialakítása a kereskedelemben
- fogyasztóvédelem
- segítség a szövetkezéshez és a hálózatépítéshez
- egyablakos vállalkozásfejlesztési ügynökség
- naprakész információk
- érdemi szerep a gazdasági kamaráknak
- közbeszerzési fordulat
Tudomány – innováció – növekedés célkitűzései:
- az ország K + F ráfordítása néhány éven belül érje el a GDP 1,5%-át
- növelni kell a magyar gazdaság K + F- és tudásintenzitását
- erősíteni kell a kutatóintézeteket, egyetemeket, melyek képességeikkel hozzájárulnak a gazdasági célok megvalósításához
- a húzóágazatok innovációs tevékenységét kiemelten kell segíteni (járműipar, egészségipar, informatika, kreatív iparágak)
Foglalkoztatás - 10 év alatt 1 millió új munkahely teremtése:
- kiemelt szerep az építőiparnak, a mezőgazdaságnak, a turizmusnak, a kreatív iparágaknak, az innovációnak, a K + F-nek
- rugalmas foglalkoztatást elősegítő szabályok
- család és munka összeegyeztetésének elősegítése
- motiválni kell az embereket a munkavállalásra, ne az inaktivitás legyen a cél
- képzési rendszer hozzáigazítása az igényekhez
Közlekedés – tranzitgazdaság kiemelt programpontjai:
- hálózatok és IT
- környezetvédelem és energiafelhasználás
- intermodalitás (közlekedési ágazatok együttműködése)
- a közlekedés külső költségeinek felülvizsgálata
Az Új Széchenyi Terv a felsorolt kiemelt programpontok megvalósításával jövő év januárjában indul és 2030-ig terjed. A Terv részletes kidolgozása az elkövetkező néhány hónap feladata. A Terv megvalósulása esetén a magyar gazdasági gyorsabb növekedési pályára állhat, ennek kedvező hatásait a vállalkozások és a magánszemélyek is érezni fogják.
forrás: http://www.ngm.gov.hu/data/cms2068241/uj_szechenyiterv_vitairat.pdf
Mit csinál egy közgazdász?
Nagyon gyakran felteszik nekem ezt a kérdést, amikor kiderül, hogy közgazdász vagyok.
Nehéz kérdés. Ha azt kérdezik, mit csinál egy orvos, mondhatjuk, hogy gyógyít, mert néhány kivételtől eltekintve a többségük gyógyít. Aztán lehet majd pontosítani, hogy mit is gyógyít. Ha megkérdezik, mit csinál egy tanár, azt mondjuk, tanít, aztán majd részletezzük, hogy milyen tantárgyakat, meg a tanításon kívül mi mindent csinál még.
Nehezebb dolgunk van, ha azt kérdezik, mit csinál egy mérnök, bár nem vagyunk nagyon messze a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy műszaki dolgokkal foglalkozik. De ezen belül óriási különbség van az építészmérnök, a gépészmérnök, a villamosmérnök vagy a vegyészmérnök munkája között, a többiekről nem is beszélve.
A jogásszal kapcsolatosan sincs könnyű dolgunk, mert bár mindegyikük jogi dolgokkal foglalkozik, de nem mindegy, hogy ügyvéd, ügyész, bíró vagy vállalati jogász, nem mindegy, hogy polgári vagy büntető ügyekkel foglalkozik, stb.
De mit csinál egy közgazdász? Ez leginkább attól függ, hogy milyen szakon végzett az egyetemen vagy a főiskolán. Ha számvitel szakon végzett, elképzelhető, hogy főkönyvelő valahol, de lehet, hogy azóta továbbtanult és könyvvizsgáló lett belőle. Ha pénzügy szakon végzett, lehet, hogy bankárként vagy brókerként dolgozik. Ha a vezetés-szervezés szakirányt választotta, akkor lehet akár HR-es (régen személyzetisnek nevezték) vagy controllingos (bár ezt számviteli végzettséggel is csinálhatja - egyik feladata lehet pl. a költségtervezés, költségelemzés), de dolgozhat a vállalati stratégián is. Marketingesként reklámszakember lehet vagy PR-os (Public Relations - magyarul nagyjából közönségkapcsolatoknak fordíthatjuk). Az is lehet, hogy bármelyik szakon végzett, elemző közgazdász lett belőle, vagy kutató. De lehet egy közgazdász statisztikus vagy neadjisten jövőkutató is. És akkor a "mellékes" dolgokról még nem is beszéltünk, mert persze taníthat is egy közgazdász, ha elvégezte a tanár szakot. Bármilyen közgazdasági végzettséggel lehet belőle adóellenőr vagy gazdasági vezető egy kisebb vállalatnál.
A felsorolásból látható, hogy miért nem szeretem én a címben feltett kérdést. Mert én csak arról tudok beszélni, én mit csinálok közgazdászként (tanítok, cikket írok), de hogy mások mit tesznek, azt nem lehet egyszerűen felsorolni. Egy biztos: ha valaki közgazdászként dolgozik, valamilyen szinten számokkal is foglalkozik. Adatokkal, árakkal, pénzzel, adóval. És természetesen valamilyen gazdasági tevékenységhez biztosan köze van.
Számoljunk! Példa svájci frank alapú hitelre
Az ismeretségi körömben gyakran találkozom az értetlenséggel, mely szerint az ismerőseim nem értik, mi bajom van a svájci frankkal. Miért fáj az nekem, ha erősödik? Akinek nincs svájci frank alapú hitele, az elképzelni sem tudja, mennyire megemelkednek (néha lecsökkennek) a törlesztő részletek egyik hónapról a másikra. Aki svájci frank alapú (vagy euró alapú) hitelt vesz/vett fel, megkapta a tájékoztatást annak kockázatáról és jó esetben meg is értette, hogy nem fogja tudni előre meghatározni, melyik hónapban mennyi pénzt kell befizetnie. A részletek értéke nagy mértékben változhat, a hitel, a futamidő és kamat nagyságától függően akár több tízezer forint különbség is lehet két hónap között. Hogy ennek ellenére miért választottak sokan deviza alapú hitelt? Azért, mert annak a kamata általában kedvezőbb, éves szinten lakáshitel esetén 3-4% is lehet a különbség, ami 10.000.000 Ft esetén a 300.000 Ft-ot is meghaladhatja.
Az alábbiakban összehasonlítok egy forint alapú és egy svájci frank alapú hitelt, az egyszerűség kedvéért mindkettőt 6%-os kamattal számolom. Ebben a 6%-ban már benne van a kezelési költség is, és tovább egyszerűsítve a dolgot, a kamatláb nem változik a futamidő alatt. Azért nem változtatom a kamatlábat, hogy az összehasonlítás csak az árfolyam-kockázatot tartalmazza.
A példa: 2005. február 1-jén 10.000.000 Ft hitelt vett egy magánszemély, melyet 15 év alatt törleszt, 6%-os kamattal, egyenletesen, azaz minden hónapban ugyanakkora a fizetendő részlet. Ez a részlet minden hónapban tartalmaz tőketörlesztést és kamatot is, az idő előrehaladtával egyre nagyobb hányadban törlesztést és kisebb mértékben kamatot (azaz minden hónapban nagyobb összeggel csökken a további tartozás). A törlesztést 2005. február 15-én kezdte meg.
Amennyiben ez a magánszemély forint alapú hitelt vett fel, akkor a fizetendő részlete minden hónapban 58.107 Ft, az első hónapban ebből még 5000 50.000 Ft a kamat, tehát kb. 53.000 8.000 Ft-tal csökken a tartozása az első hónap után. 2010-ben a kamat havonta alig valamivel több, mint 3.000 nem egészen 47.000 Ft, tehát a tartozás már kb. 55.000 11.000 Ft-tal csökken havonta.
Svájci frank alapú hitel esetén a hitel összege 61.233,24 CHF volt, a fizetendő részlet havonta 355,82 CHF. Ebből az első évben havonta kb. 30 300 CHF a kamat, tehát kb. 325 55 CHF-val csökken a tartozás minden hónapban. 2010-ben a kamat havonta már csak kb. 20 kevesebb, mint 290 frank, tehát a tartozás 335 kb. 70 frankkal csökken minden hónapban. A svájci frank árfolyamát minden hónap 15-én figyeli a bank és ennek alapján határozza meg, hogy mekkora részletet kell befizetni forintban. Az első részlet ennek alapján nem egészen 58.000 Ft volt, ez év júliusában viszont már 76.000 Ft fölött van.
Az alábbi ábra mutatja a fizetendő részleteket:
A 2010. júliusban befizetett részlet után a forint alapú hitel esetén a fennmaradó tőketartozás (amit az elkövetkező kb. 10 évben kell törleszteni) 6.437.368 9.367.937 Ft. Amennyiben a hitelt svájci frankban vették fel, akkor a fennmaradó tartozás 39.417,29 57.362 CHF, július 15-i árfolyamon 8.438.848 12.280.626 Ft (Igen, a törlesztés ellenére magasabb, mint az eredetileg felvett összeg.). Ezt a két összeget látva azt hiszem, mindenki érti, mi a bajom az erős svájci frankkal.
A példa természetesen légből kapott, de azt hiszem, jól látható, milyen mértékű tehernövekedéssel járt az utóbbi egy-két évben egy korábban felvett svájci frank alapú hitel. Ennek ellenére azt mondom, hogy nincs szükség arra, hogy kollektíven segítsék a deviza-alapú hitelt felvett embereket. Aki ilyen hitelt vett fel, számolt a kockázatokkal. Ha nem tette, arról csak ő tehet, tehát vállalnia kell a döntésének következményeit. Csak abban az esetben segítenék bárkinek is az ilyen hitelek törlesztésében, ha önhibáján kívül került nehéz helyzetbe, pl. munkanélküliség vagy családi haláleset miatt. Ha ilyen nem történt, és mégis nagy nehézséget okoz a hitel visszafizetése, akkor szépen meg kell keresni a bankot, és leülni tárgyalni a lehetséges megoldásról. Tévedés azt hinni, hogy a bank el akarja árverezni a házunkat a fejünk fölül. A banknak nem ez az érdeke, hanem az, hogy fizessük vissza a hitelt. Ha hosszabb idő alatt is, de fizessük vissza. És ennek érdekében hajlandó kompromisszumot kötni. De senkit nem fog felkeresni a bankja azzal, hogy "ugyan tessék már kicsit kevesebbet fizetni havonta, hogy könnyebb legyen az élet". Csak akkor segítenek, ha segítséget kérünk. Nem az a megoldás, hogy nem fizetjük a hitelt hónapokig, hanem az, hogy ha nem tudunk fizetni mondjuk két egymást követő hónapban, akkor megyünk a bankhoz segítséget kérni. Ekkor még menthető a helyzet, később már nem.
Mi a helyzet a svájci frankkal?
A svájci frankban eladósodott ezrek nagy bánatára a frank árfolyama az elmúlt hetekben-hónapokban rekord-magasságokat ért el. Néhány éve még 150 Ft körüli árfolyamon lehetett hozzájutni svájci frankhoz, ill. svájci frank alapú hitelhez, mostanában pedig 200 Ft fölött van az árfolyam. Ez óriási veszteségeket jelent az adósoknak.
Azt halljuk, hogy a svájci központi bank beavatkozik, de csak kis mértékben. Miért teszi, miért nem teszi? Mi lehet az oka annak, hogy hagyják a frankot ennyire erősödni? Jó-e az erős svájci frank Svájcnak? Ha igen, miért, ha nem, miért nem?
Az erős svájci frank következményei:
- olcsóbbá válnak az importált termékek, megnő az import iránti kereslet, romlik a külkereskedelmi mérleg
- drágábbá válnak a svájci termékek a külföldiek számára, csökken az export-termékek iránti kereslet, így az export is, romlik a külkereskedelmi mérleg
- a svájci frankban eladósodott külföldiek magasabb törlesztő-részletekkel szembesülnek, nehezebben tudják visszafizetni hiteleiket
- a svájci tőkekivitel nőhet, a svájciak számára megéri az erős frankért értékes külföldi értékpapírokat vásárolni, többet vehetnek ugyanannyi pénzből, mint korábban
- az olcsóbbá váló import-termékek csökkentik az inflációt, vagy akár az árszínvonalat is, ezáltal deflációt okoznak, ami kihatással lehet az egész gazdaságra (munkanélküliség növekedése, gazdasági növekedés lassulása, bérek csökkenése)
A gyenge svájci frank következményei:
- drágábbá válnak az import termékek, csökken az import iránti kereslet, javul a külkereskedelmi mérleg
- a drágábbá váló import termékek hatására begyűrűzhet a külföldi infláció, nő az árszínvonal
- olcsóbbá válnak a svájci termékek a külföldiek számára, nő az export iránti kereslet, javul a külkereskedelmi mérleg, javul a belső foglalkoztatás
- nő a svájci tőkebehozatal, azaz a külföldiek számára vonzóvá válhatnak a svájci értékpapírok
Svájc gazdasága stabil, a gazdasági növekedés javul, a belső fogyasztás nő. Mindezek hatására a piac számára a svájci frank egyre értékesebb, azaz egyre keresettebb „cikk”, aminek következményeként nő az árfolyama az euróval szemben. A svájci központi bank egy sávon belül szeretné tartani a frank árfolyamát, ami eddig nem is okozott különösebb nehézséget, mert a piac sem értékelte másképp a devizát, mint a bank. Az utóbbi hónapokban azonban a piaci értékelés hatására jóval a sávon kívül alakult volna ki az egyensúlyi árfolyam, amit a központi bank meg akart akadályozni, ezért devizapiaci intervenciót hajtott végre. A svájci frank felértékelődését – azaz a svájci frank / euró árfolyam túlzott csökkenését – úgy lehet megakadályozni, hogy a központi bank a tartalékaiból frankot bocsát a piac rendelkezésére, ezáltal csökkenti a túlkeresletet. A frank piacra bocsátása azt is jelenti, hogy az euró-tartalékait növeli a bank. A beavatkozások szükségessége az elmúlt hetekben gyakoribbá és nagyobb mértékűvé vált, és a központi bank már nem tudott elegendő svájci frankot a piac rendelkezésére bocsátani, ezért jobban „elengedték” a frankot, mint korábban, azaz szélesebb sávban hagyják mozogni az árfolyamot, így ritkábban kell beavatkozni. Ez viszont azt jelentette, hogy a piac értékítéletére bízták a svájci frankot, amely így megerősödött.
A svájci központi banknak továbbra is be kell avatkoznia a devizapiacon, hogy a deflációt megelőzze. A defláció, azaz az árszínvonal csökkenése első ránézésre pozitív folyamat, hiszen a termékek olcsóbbá válnak, könnyebben meg tudjuk azokat vásárolni. Hosszabb távon azonban kedvezőtlen hatásai lehetnek: az alacsony árak hatására a vállalatok a béreket is csökkenteni fogják, a nyereség csökkenése miatt valószínűleg nőnek az elbocsátások és a munkanélküliség, a termelés visszafogása miatt csökken a gazdasági növekedés. Ezt megelőzendő a bank beavatkozik a devizapiacon, viszont a korábban már felvásárolt nagy mennyiségű euró-tartalék miatt egyre kevésbé képes további frank-mennyiséget piacra dobni. A vesztesége már így is több milliárd euró értékű lehet, hiszen az erős svájci frank eladása azzal jár, hogy árfolyamveszteséget kell elkönyvelnie.
A túl erős svájci frank tehát nem jó Svájcnak, és persze nem jó nekünk sem, akik svájci frankban vagyunk eladósodva. Mi, egyszerű állampolgárok nem tehetünk semmit, csak figyeljük az eseményeket, és drukkolunk, hogy ne erősödjön tovább a svájci frank. Svájc gazdasági vezetői tehetnek valamit, de mozgásterük egyre csökken. A legelőnyösebb az lenne, ha a piac oldaná meg a helyzetet, és úgy értékelné a svájci frankot, hogy mindenki jól járjon. Erre azonban kicsi az esély, hiszen a befektetők számára más jó, mint az adósok számára; a külföldi gazdaságok mást szeretnének, mint Svájc. Ezért aztán nem tehetünk mást, mint várjuk a további eseményeket.
(Eredetileg a Flag Magazinban.)
Blue chipek a BÉT-en - 4. rész - Magyar Telekom
A Magyar Telekom Nyrt. részvénye a BUX index kosarában 13,11%-os súllyal szerepel, ezzel a negyedik legnagyobb részvény a kosárban. A Budapesti Értéktőzsdére 1997. november 14-én vezették be a részvényt, 100 Ft-os névértéken, összesen 1.042.742.543 darabot. A 25. hét végén a részvény árfolyama 645 Ft volt.
A részvény után 1997-ben 7 Ft osztalékot fizettek. Az osztalékfizetés minden évben megtörtént, 2003-tól legalább 70 Ft volt az összege minden egyes 100 Ft névértékű törzsrészvény után. Idén a 2009. évi nyereség terhére törzsrészvényenként 74 Ft osztalékot fizettek.
A Magyar Telekom részvényeit nemcsak Budapesten lehet megvásárolni, hanem az Amerikai Egyesült Államokban is, amerikai letéti részvény formájában (ADS).
Az alábbi ábra a tulajdonosi szerkezetet mutatja 2010. április 30-án. A MagyarCom Holding GmbH a Deutsche Telekom 100%-os tulajdona.
Érdemes megnézni az azonosított intézményi befektetők területi megoszlását is (2010. február).
A németországi intézményi befektetők között nem szerepel a fő tulajdonos, tehát a MagyarCom Holding GmbH.
A Magyar Telekom tevékenységi körébe tartozik az otthoni kommunikáció – internet, televízió, telefon – a T-Home név alatt; a mobiltelefon-szolgáltatás T-Mobile név alatt; valamint a vállalati fogyasztók telefon-, mobil-, internet és IT-szolgáltatásai T-Systems név alatt.
A vállalat vezetése
Az Igazgatóság felelős a társaság irányításáért, olyan kérdésekben dönt, melyekben a részvényeseknek (a közgyűlésnek) nincs kizárólagos döntési joga. Tagjai:
- Christopher Mattheisen
- Dr. Ferri Abolhassan
- Dr. Földei István
- Dietmar Frings
- Dr. Gálik Mihály
- Guido Kerkhoff
- Thilo Kusch
- Dr. Klaus Nitschke
- Frank Odzuck
- Dr. Ralph Rentshler
- Dr. Steffen Roehn
A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az ügyvezetést és felügyeli a törvényességet. Tagjai:
- Dr. Pap László
- Dr. Bitó János
- Bujdosó Attila
- Dr. Illéssy János
- Dr. Kerekes Sándor
- Konrad Kreuzer
- Lichnovszky Tamás
- Martin Meffert
- Dr. Salamon Károly
- Varga Zsoltné
- Varju György
Az Ügyvezető Bizottság tagjai:
- Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató
- Thilo Kusch gazdasági vezérigazgató-helyettes
- Király István marketing, értékesítés és szolgáltatás
- Maradi István műszaki terület
- Dr. Máthé Balázs jogi és társasági ügyek
- Papp István vállalati szolgáltatások
- Pataki Róbert stratégia és üzletfejlesztés
- Somorjai Éva humán erőforrás
A vállalat rövid története
A Matáv Magyar Távközlési Rt. 1991. december 31-én alakult meg, ekkor vált három részre a Magyar Posta, és a távközlési tevékenységet önálló vállalat végezte. 1993-ig 100%-os állami tulajdonban volt.
1993. július 1-jén a távközlési törvény életbe lépésével adódott a lehetőség a Matáv privatizációjára, december 22-én meg is kötötték a szerződést egy konzorciummal, melynek tagjai a Deutsche Telekom és az Ameritech International (MagyarCom). A konzorcium 30,1%-os tulajdonosság vált.
1995 végén a MagyarCom többségi tulajdonosság vált, 67,3%-ban.
1997-ben Budapesten és New Yorkban lehetővé vált a részvények 26,31%-ának megvásárlása. 1999 nyarán az ÁPV Rt. az állam utolsó részvénycsomagját is értékesítette, így megszűnt 5,75%-os tulajdonosnak lenni, de egy ún. aranyrészvényt megtartott.
2001-től a Matáv nemzetközi távközlési vállalatcsoporttá vált. A teljesen liberalizált távközlési piacon vezető pozíciót ért el minden területen, a vezetékes telefonpiac 80%-át birtokolja.
2005-ben Matávból Magyar Telekom lett, bevezették a „T” márkát, mely nemzetközileg már elismert volt.
(Az adatok és további információk forrása: http://www.telekom.hu)
(Eredetileg a Flag Magazinban.)
Blue chipek a BÉT-en - 3. rész - Richter Gedeon Nyrt.
A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. részvénye a BUX indexben jelenleg a harmadik legnagyobb súllyal, 20,89%-kal szereplő részvény. A részvényt a Budapesti Értéktőzsdére 1994. november 9-én vezették be, 18.637.486 db 1000 Ft névértékű részvény forgalmazása kezdődött meg ekkor. A részvény 24. heti záró árfolyama 43.850 Ft volt.
A Richter Magyarország legnagyobb gyógyszergyártója, a termékek kutatás-fejlesztésével, előállításával és értékesítésével több leányvállalat segítségével foglalkozik. A Richter Csoport vállalatai a világ különböző részein jelen van. Termelő vállalatok működnek Oroszországban és Indiában, nagykereskedelmi tevékenységet folytat Romániában, de jelen van többek között Lengyelországban, Ukrajnában, Csehországban, Kínában stb.
A gyárat 1901-ben alapították, a háború után a többi magánvállalattal együtt államosításra került. A privatizációt 1990-ben kezdték meg, az ÁPV Rt. részesedése ekkor 86,9% volt, mely fokozatosan csökkent. 1997 májusában érték el a jelenlegi 25%-os (+1 részvény) részesedést.
A társaság részvényeit nem csak Budapesten lehet megvásárolni, hanem Londonban és New Yorkban is. Részvényre cserélhető kötvényeit a Luxemburgi Tőzsdére vezették be 2004-ben.
A Társaság fő szerve a közgyűlés, a részvényesek gyűlése. Az ügyvezetőség tagjai:
- Bogsch Erik vezérigazgató
- Dr. Gulácsi Gábor gazdasági vezérigazgató-helyettes
- Kovács Lajos műszaki igazgató
- Kováts Sándor kereskedelmi igazgató
- Radó András vezérigazgató-helyettes
- Dr. Szombathelyi Zsolt kutatási igazgató
- Dr. Thaler György fejlesztési igazgató
A Felügyeli Bizottság tagjai: Dr. Chikán Attila, Erős József, Fodor Jenő, Jánokiné Dr. Balogh Mária, Sedlák Vencelné, Dr. Simon Kis Gábor, Sugár S. András, Tóth Gábor.
Az Igazgatóság tagjai: William de Gelsey, Bogsch Erik, Dr. Gulácsi Gábor, Dr. Koltay Jenő, Dr. Kovács László, Lantos Csaba, Christopher Willam Long, Dr. Mészáros Tamás, Dr. Perjés Gábor, Somkuti István, Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter.
A gyár fő tevékenysége a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés és gyártás. A kezdetektől foglalkoznak eredeti gyógyszermolekulák kutatásával, emellett generikus készítményfejlesztéssel és kémiai eljárásfejlesztéssel is. Ezekhez kapcsolódóan a következető terápiás területekre gyártják termékeiket:
- központi idegrendszeri
- szív- és érrendszeri
- nőgyógyászati
- gasztroenerológiai
- fertőzésellenes
- mozgásszervi.
Adatok forrása, valamint további tények, érdekességek forrása: http://www.richter.hu
(Eredetileg a Flag Magazinban.)
20 éves a Budapesti Értéktőzsde
1990. június 21-én nyílt meg újra a Budapesti Értéktőzsde rendszerváltás után, akkor még egyetlen részvénnyel.
Magyarországon a tőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését. Akkor még csak értékpapír-kereskedéssel foglalkozott, majd 1868-ban már a gabonakereskedelmet is felvette tevékenységei körébe, és ekkor nevezték el Budapesti Áru- és Értéktőzsdének. Nemzetközileg elismert tőzsde volt, hiszen Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is nyomon lehetett követni a budapesti jegyzéseket 1889-től.
A II. világháborút követően az államosítás elérte a tőzsdét is, 1948. május 25-én feloszlatták. Egészen 1990-ig Budapesten nem működött tőzsde, ekkor megnyitotta kapuit a Budapesti Értéktőzsde, egyetlen részvénnyel, az IBUSZ-szal. Eleinte nyílt, kikiáltásos kereskedés folyt a parketten, majd 1995-től fokozatosan szüntették meg ezt, először az értékpapír-szekcióban, később a határidős piacokon is, bevezetve a távkereskedelmet.
2005. november 2-án összevonták az értéktőzsdei és az árutőzsdei tevékenységet, ekkortól a Budapesti Értéktőzsdén folyik az árupiaci kereskedelem is.
A tőzsde székháza nyitáskor az V. kerületben, a Váci utcában volt. 1992-ben átköltözött a Deák Ferenc utcába, majd 2007-től az Andrássy úton működik.
A Budapesti Értéktőzsde Zrt-nek jelenleg 61 tulajdonosa van, legnagyobb tulajdonrésszel, közel 50,5%-kal a Ceesag AG rendelkezik. Ez a holding tekinthető a bécsi, a ljubljanai és a prágai tőzsdének is, így a régióban a részvényforgalom mintegy kétharmadát bonyolítják a tőzsdéin.
A tőzsde fő tevékenységei:
- Kibocsátási szolgáltatások: a gazdasági élet szereplői a tőzsdén keresztül juthatnak forrásokhoz értékpapírok (részvények, kötvények) kibocsátása révén a lakossági és a vállalati megtakarításokból.
- Kereskedési szolgáltatások: a tőzsdei kereskedésben jelenleg közel 40 brókercég vesz részt, ők bonyolítják le a kereskedést a megbízóik számára.
- Piaci információk nyújtása: a tőzsdére bevezetett értékpapírokról, a kibocsátókról azonnal hírekhez juthatunk a tőzsdén keresztül.
- Befektetési termékek fejlesztése: a tőzsdén keresztül elérhető pénzügyi termékek választéka folyamatosan nő, a tőzsde nyitott az újdonságok iránt.
A tőzsde elnökei a nyitástól:
Dr. Bokros Lajos (1990. június – 1995. február)
Dr. Czirják Sándor (ügyvezető elnök 1995. február – 1995. április)
Dr. Száz János (1995. április – 1996. április)
Dr. Járai Zsigmond (1996. április – 1998. június)
Lotfi Farbod (ügyvezető alelnök 1998. június – 1998. szeptember)
Simor András (1998. szeptember – 2002. április)
Jaksity György (2002. április – 2004. június)
Szalay-Berzeviczy Attila (2004. június – 2008. június)
Dr. Patai Mihály (2008. december - )
A Budapesti Értéktőzsdén jelenleg 5 szekció működik, ezeken belül a következő termékekkel lehet kereskedni:
1. részvényszekció: részvények, befektetési jegyek, kárpótlási jegyek, strukturált termékek (certificate, ETF)
2. hitelpapír-szekció: állampapírok, jelzáloglevelek, vállalati kötvények
3. származékos szekció: határidős és opciós termékek – részvény-, index-, deviza- és kamat alapú termékek
4. áru szekció: azonnali, határidős és opciós termékek – elsősorban gabona
5. szabadpiaci szekció: szabadpiaci termékek – a BÉT-re még be nem vezetett értékpapírok kereskedelme
A szekciók közül a közvéleményt leginkább a részvényszekció érdekli, ezen belül is a részvények kereskedelme. A tőzsdén A és B kategóriás részvények kereskedelme zajlik, az előző csoportba 21 db részvény tartozik, az utóbbiba 26 db. Az A kategóriás részvények likvidebbek, az érintett befektetői kör szélesebb. A B kategóriás részvények közepes vagy kis tőkeerővel rendelkező részvénytársaságok részvényei. A BUX index kosarában jelenleg 12 db részvény szerepel, vegyesen A és B kategóriás részvények.
A forgalmi adatok is azt bizonyítják, hogy a részvények iránt a legnagyobb az érdeklődés az azonnali piacokon, ill. származékos termékek is közkedveltek a befektetők körében. Az ez évi átlagforgalom a következőképpen alakul a különböző szekciókban:
- részvényszekció: 27 milliárd Ft forgalom naponta, melynek kb. 98%-a az A kategóriás részvények forgalma
- hitelpapír-szekció: 627 millió Ft, nagyrészt államkötvény és kincstárjegy kereskedelem
- származékos szekció: 50 ezer kontraktus (azaz kötés) naponta, leginkább határidős deviza
- áruszekció: átlagosan 39 kontraktus
A Budapesti Értéktőzsdével kapcsolatos információk, érdekességek, adatok lelőhelye: http://www.bet.hu
(Eredetileg a Flag Magazinban.)
goldenblog
Elindult a 2010-es Goldenblog, lehet nevezni, akár ezt a blogot is a szakmai kategóriában.
Blue chipek a BÉT-en - 2. rész - OTP
A BUX indexet meghatározó kosárban található 12 részvény közül legnagyobb súllyal az OTP-részvény szerepel, jelenleg 30,77%-os arányban.
Az OTP Bank Nyrt. által kibocsátott részvény 1995. augusztus 10-én került bevezetésre a Budapesti Értéktőzsdén. Ekkor még 1000 Ft névértékű részvények kerültek kinyomtatásra. 2002 márciusától azonban már nem foghatjuk kézbe az OTP-részvényeket, mivel ekkorra lezárult a dematerializáció, tehát a részvények most már csak elektronikus formában léteznek. Szintén 2002-től (március 4-től) 100 Ft névértékűek a részvények, tehát a korábban 1000 Ft névértékű részvényeket felosztották 10 db 100 Ft névértékű törzsrészvényre. A Budapesti Értéktőzsdén 280.000.010 db 100 Ft névértékű részvénnyel lehet kereskedni. A bank alaptőkéje ezek alapján 28.000.001.000 Ft. A tulajdonosi struktúra 2009. december 31-én a következő volt:
Ez a struktúra természetesen napról napra változhat a tőzsdei kereskedésnek megfelelően, tehát a napi aktuális állapotot nem tükrözi tökéletesen.
Az 5%-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosok 2009 végén a következők:
- Groupama Csoport: 9,16%-os részesedés
- Megdet, Timur és Ruszlán Rahimkulov: 8,74%-os részesedés
- MOL Nyrt.: 8,57%-os részesedés
Az OTP-részvény a Budapesti Értéktőzsdén „A” kategóriájú részvény. Hozzá lehet még jutni Luxemburgban és Londonban is, ahol a részvényeket képviselő globális letéti jegyeket forgalmazzák. A részvény árfolyama a 22. hét végén 4840 Ft volt, ebben az évben ennél jóval magasabb árfolyamot is elért. 2009-ben 5.790 Ft volt a legmagasabb napi záró árfolyama, 2008-ban 8.874 Ft, 2007-ben pedig 10.939 Ft.
Az OTP Bank Magyarországon valószínűleg a legismertebb lakossági bank, hiszen már a rendszerváltás előtt is ismert volt, a lakosságot akkor ez az egy bank szolgálta ki a hagyományos banki szolgáltatásokkal, elsősorban a betétgyűjtéssel és a hitelnyújtással. Vidéken még most is használják az OTP-t a bank, sőt a hitel szinonimájaként, lehet hallani olyan megjegyzéseket, hogy „megvesszük a házat, ha kapunk OTP-t rá”. Az Országos Takarékpénztár 1949-ben alakult, 1989-ig lakossági szolgáltatásokat nyújtott. 1990-ben alakult részvénytársasággá (OTP Bank Rt. néven), ekkor már vállalati és önkormányzati ügyfelek igényeit is kielégítette. 1995-ben kezdődött a privatizációja, melynek során az állam tulajdonában egy ún. aranyrészvény maradt (ez később átalakult 10 db 100 Ft névértékű törzsrészvénnyé).
Ma már az OTP Csoport nemcsak banki szolgáltatásokkal foglalkozik és nemcsak Magyarországon végzi tevékenységét. Találkozhatunk OTP bankfiókkal többek között Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában, Horvátországban is. A banki tevékenységen túl leányvállalatokon keresztül egészségpénztári, nyugdíjpénztári, lakástakarék-pénztári tevékenységgel és különböző hitelezéssel, vagyonkezeléssel is foglalkozik a csoport. Ezen tevékenységeket a francia Groupama Csoporttal való együttműködés segítségével végzik.
(Adatok forrása: http://www.bet.hu és http://www.otpbank.hu)
(Eredetileg a Flag Magazinban.)
Blue chipek a BÉT-en - 1. rész - MOL
Jelenleg a MOL részvény a BUX index számításánál figyelembe vett 12 db részvény közül a második legnagyobb súllyal szerepel a kosárban, 28,62%-kal. A részvényt a Budapesti Értéktőzsdére 1995. november 28-án vezették be 1000 Ft-os névértéken, összesen 104.518.484 db-ot. Az elmúlt egy évben a legnagyobb árfolyamérték, amit a részvény elért, 21.680 Ft, a legalacsonyabb pedig egy év alatt 11.000 Ft. Jelenleg kb. 18.000 Ft a részvény árfolyama, napi forgalma a múlt héten átlagosan meghaladta a 6 milliárd Ft-ot.
A Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) 1991-ben jött létre az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt jogutódjaként. Az elmúlt közel 20 évben Közép-Kelet-Európa egyik vezető integrált olaj- és gázipari csoportjává vált, mely csoport tagjai a TVK Nyrt., a szlovákiai Slovnaft olajipari társaság, az ausztriai Roth kis- és nagykereskedelmi vállalat. Találkozhatunk a MOL-lal Horvátországban, mivel stratégiai partnerük az INA, de Romániában is tankolhatunk MOL-kutaknál. Kutatási tevékenységükkel jelen vannak Közép-Ázsiában és Észak-Afrikában is, de Oroszországban és Pakisztánban is kutatnak. A MOL-csoport fő tevékenységei:
- kőolaj- és földgázkutatás és –kitermelés
- kőolajtermékek finomítása, szállítása, tárolása és értékesítése
- földgázszállítás
- olefin- és polimergyártás és –kereskedelem
- elektromos áram és hőenergia előállítás gáz- és megújuló erőforrásokból.
A MOL Nyrt. mérleg szerinti eredménye 2009-ben 253 milliárd Ft volt, melyből nem fizetnek osztalékot a közgyűlés határozata alapján, az eredmény teljes összeggel az eredménytartalékba kerül át. A közgyűlésen azok a részvényesek gyakorolhatják részvényesi jogaikat, akiket bejegyeztek a részvénykönyvbe. A részvénykönyvbe történő bejegyzés nem kötelező. Az alapszabály értelmében egyetlen részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhatja a szavazati jogok több mint 10%-át. 2009. december 31-én az alábbi tulajdonosi szerkezete volt a részvénytársaságnak (mely tehát nem tükrözi tökéletesen a részvénykönyvi bejegyzéseket):
A hazai intézményi és magánbefektetők elsősorban a Budapesti Értéktőzsdén vehetik meg a részvényeket. A külföldi befektetőknek lehetőségük van részvényeket venni az Egyesült Államokban, Luxemburgban, Varsóban vagy Londonban is.
A Társaság alaptőkéje 104.519.063.578 Ft, mely összeg legnagyobb hányadát a Budapesti Értéktőzsdén bevezetett „A” sorozatú, névre szóló, 1000 Ft névértékű törzsrészvény teszi ki. Ezen felül kibocsátottak 578 db „C” sorozatú, 1001 Ft névértékű törzsrészvényt és 1 db „B” sorozatú, névre szóló 1000 Ft névértékű szabazatelsőbbségi jogokat biztosító részvényt is (a köznyelvben ezt hívják „aranyrészvénynek”). Ez utóbbinak a magyar állam a tulajdonosa.
A részvénytársaság fő szerve a közgyűlés, melyen a tulajdonosok vehetnek részt. Választott szervei az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság.
Az Igazgatóság tagjai kollektíven felelnek valamennyi társasági műveletért. Tagjai:
Hernádi Zsolt elnök, Dr. Csányi Sándor alelnök, Dr. Dobák Miklós, Dr. Horváth Gábor, Iain Paterson, Járai Zsigmond, Dr. Martin Roman, Molnár József, Mosonyi György, Mulham Al Jarf, Dr. Parragh László.
A Felügyelőbizottság a tulajdonosok megbízásából ellenőrzi a társaság ügyvezetését. Elnöke Dr. Kupa Mihály, elnökhelyettes Dr. Chikán Attila. Tagjai: Benedek Lajos, John I. Charody, Juhász Attila, Kohán József, Prof. Lámfalussy Sándor, Slavomír Hatina, Töröcskei István.
Az Ügyvezető testület feladata a magas szintű döntések előkészítése, gyakorlatilag ők alkotják a MOL Nyrt. vezetőségét:
Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató, Mosonyi György vezérigazgató, Áldott Zoltán (kutatás-termelés üv. ig.), Horváth Ferenc (termékelőállítás és kereskedelem üv. ig.), Molnár József (pénzügyi vezérigazgató-helyettes), Simola József (társasági támogatás üv. ig.), Világi Oszkár (Slovnaft vezérigazgató).
A MOL Nyrt. foglalkoztatottainak száma jelenleg több mint 34 ezer fő, ezáltal is fontos szereplői a magyar és európai gazdasági életnek.
(Adatok forrása: http://www.bet.hu és http://www.mol.hu)
(Eredetileg a Flag Magazinban.)
Családi adózás
A családi adózás és a jelenlegi adózási rendszer közötti legjelentősebb eltérés, hogy az előbbi esetén nemcsak a megszerzett jövedelmet veszik figyelembe, hanem azt is, hogy abból hány embert kell eltartani. Elképzelhető, hogy az új rendszert úgy fogják bevezetni, hogy választható legyen a családi és az egyéni adózás (tehát a jelenlegi SZJA-fizetési rendszer is fennmaradna), ami az előrevetített egyszerűsítés ellen szólna. A családi adózás esetén az egy háztartásban élők száma alapján határozzák meg a fizetendő adót, ami egyszemélyes háztartás esetén természetesen ugyanolyan, mintha az eddigi szabályok szerint fizetne adót, tehát ebből a szempontból teljesen felesleges fenntartani két rendszert.
Az ellenzők egyik érve az, hogy túl bonyolult lenne megállapítani, kik tartoznak egy háztartásba, kik számítanak eltartottnak és várhatóan sokan fognak „látszat-családban” együtt élni, tehát egy lakóhelyre bejelentkezni a kisebb adóteher miatt. Ez a hozzáállás sajnos ma Magyarországon nagyon reális veszélyeket mutat, hiszen hazánkban szinte mindenki „ügyeskedik” és az előnyök kihasználása érdekében eddig is jellemző volt a más lakóhelyre bejelentkezés vagy akár súlyosabb szabálytalanságok elkövetése is. A családi adózás rendszere azonban több országban nagyon jól működik, és nem látom okát annak, hogy ne lehetne Magyarországon is bevezetni. Arra természetesen figyelni kell, hogy ne legyen túl bonyolult és könnyen kijátszható, valamint, hogy az egy-kétszemélyes háztartások ne kerüljenek indokolatlanul hátrányba a családokkal szemben.
A családi adózás többféle rendszerben is működik a világ különböző részein.
1.) A legegyszerűbb az adókedvezmény adása a gyerekek számától függően. Ez a módszer működik Magyarországon, néhány éve már egy gyerek után is járt kedvezmény, jelenleg legalább három gyerek után jár. Az így bevezetett kedvezmény egyértelműen a családoknak kedvez és nem bonyolítja az adózási rendszert.
2.) A második lehetőség szerint a házaspár által szerzett jövedelmet összeadják, megfelezik (azaz átlagot számítanak) és az így kialakult átlagjövedelem képezi egy-egy szülő adóalapját. Ez esetben két dolgozó szülő nem feltétlenül járna jól, mivel mindketten nagyjából ugyanannyi adót fizetnének, mint az egyéni adózás esetén. Amennyiben viszont csak az egyik szülő dolgozik, de az ő jövedelme lényegesen magasabb az országos átlagnál, akkor ketten már jóval kevesebb adót fizetnének együtt, mint az egyéni adózás esetén.
3.) A harmadik lehetőség szerint az adó alanya nem a személy, hanem a háztartás. Úgy néz ki, hogy a kormány leginkább ezt a lehetőséget támogatja – erre utal a KDNP által néhány évvel ezelőtt beadott törvényjavaslat, mely a franciaországi rendszerre épül. Nézzük, miből is áll ez a rendszer:
- Az adó alanya a háztartás, melynek tagjai alapján kiszámítják a családi hányadost. Egyedülálló egynek tekintendő, házaspár kettőnek. A gyerekek közül az első kettő fél-fél egységnek, a harmadiktól már minden gyerek egy-egy egységnek számít. Egyedülálló szülő esetén már az első gyermek is egész résznek számít, nem félnek. Pl. egy szülő két gyerekkel: 3 egység; két szülő három gyerekkel: 4 egység.
- A szülők jövedelmét összeadják, levonják belőle a munkába járás költségeit, a kötelező társadalombiztosítási járulékot (miközben nálunk a szuperbruttósítással az adóalapot képezi a munkáltató által fizetett TBJ is), a nyugdíj-előtakarékosságot. Az így kapott összjövedelmet elosztják a családi hányadossal és megkapják az adóalapot.
- Az adóalapból kiszámítják az adót egy progresszív adótábla alapján, a magasabb jövedelmet nagyobb adó terheli (adókulcsok: 0 – 40% között).
- A kiszámított adót megszorozzák a családi hányadossal, és így megkapják, hogy mennyi adót kell a családnak fizetnie összesen. Ebből még kedvezmények is levonhatók: pl. a gyerekek beiskolázási költségei, a gyerekvigyázás költségei, a járműbeszerzés vagy bérlés költségei stb.
- Az adót három részletben vagy havonta előlegként kell befizetni, az előleg és a kiszámított adó közötti különbséget az adóbevallás benyújtása után kell rendezni.
A családi adózás – amennyiben jól kitalált a rendszer, tehát nem túl bonyolult, áttekinthető és kedvező a családok számára – elősegíti a gyermekvállalási kedvet, a munkavállalást és a jövedelmek bejelentését. Az ellenzők egyelőre olyan érveket sorolnak fel, melyek nem támasztják alá a rendszer alkalmatlanságát – hivatkoznak a magánszféra sérthetetlenségére, a várható ügyeskedésekre, a bonyolultságra – , de elfogadható gazdasági vagy jogi érveket én személy szerint még nem olvastam a családi adózás ellen. Kíváncsian várom a bevezetendő új rendszer részleteit, biztos vagyok benne, hogy működőképes lehet Magyarországon is.
(Eredetileg a Flag Magazinban.)
A helyi adók jelentősége
A helyi adó, mint nevéből is kiderül, a helyi önkormányzatok bevétele. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy önkormányzat bármire kivethet helyi adót, a szóba jöhető típusokat törvény szabályozza. A helyi adókról szóló törvény meghatározza, hogy milyen adótárgyra vethető ki helyi adó, és azt is, hogy legfeljebb milyen mértékben. A helyi önkormányzatnak döntési joga van a bevezetésben – nem kötelező egyetlen helyi adót sem bevezetni –, ill. a mértékben a felső határig. A helyi adó célja, hogy az önkormányzat számára bevételt teremtsen.
A helyi adók jellemzői:
- bevezetéséről a helyi önkormányzat dönt, a bevétel az önkormányzatnál marad
- egy adótárgyra csak egyféle helyi adó vethető ki (tilos a többszörözés)
- a helyi adóbevétel felhasználásáról az önkormányzat köteles a lakosságot tájékoztatni
- a helyi adókról rendeletben határoz az önkormányzat, a rendelet nem mondhat ellen a törvény szabályainak
- csak a helyi önkormányzat illetékességi területén vethető ki
A helyi adóknak lehet alanya magánszemély is, jogi személy is, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezet is, típustól függően.
A helyi adók fajtái:
- vagyoni típusú adók: építményadó, telekadó, luxusadó
- kommunális jellegű adók: magánszemélyek kommunális adója, vállalkozások kommunális adója, idegenforgalmi adó
- tevékenység típusú adó: helyi iparűzési adó
A különböző adófajtákat attól függően választják az önkormányzatok, hogy milyen célra szeretnék felhasználni a bevételt, ill. milyen adótárgyat tudnak megadóztatni a településen. Amennyiben nincsenek vállalkozások, gazdasági társaságok a településen, nincs sok értelme kivetni a helyi iparűzési adót, viszont érdemes esetleg építmény- vagy telekadót kivetni, hiszen ingatlanok mindenképpen vannak az önkormányzat illetékességi területén.
Az elmúlt években az önkormányzatok egyre inkább rászorultak arra, hogy helyi adókat vessenek ki, leginkább a helyi iparűzési adót választották, amiből az ország néhány városában komoly bevételekre tettek szert. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy hogyan változott 1994 és 2008 között a helyi adó bevétel az önkormányzatoknál összességében.
Az adatok nominális értékben vannak megadva, tehát az inflációt figyelmen kívül hagyjuk, de így is látszik az erőteljes növekedés. A helyi iparűzési adó teszi ki a helyi adók legnagyobb részét, néhány település kivételével gyakorlatilag az egész országban fizetni kell. Néhány évvel ezelőtt felmerült annak gondolata, hogy kötelezővé tegyék az önkormányzatok számára a helyi iparűzési adó kivetését, hogy ezzel is csökkentsék a központi költségvetéstől igényelt támogatások mértékét, de ekkortájt már az önkormányzatok több mint 90%-a kivetette, amelyek pedig nem, azok azért nem, mert településükön nem működött egyetlen vállalkozás sem.
A helyi iparűzési adóval kapcsolatosan EU-kompatibilitási probléma is felmerült néhány éve, ennek egyelőre nem lett következménye.
A grafikonon a gépjárműadó is megjelenik, ami a közvélekedéssel ellentétben nem helyi adó. Igaz ugyan, hogy a belőle származó bevétel az önkormányzatokat illeti (ill. néhány éve részben illette), de a szabályait törvény határozza meg, a mértékével együtt. Így központi vagyoni típusú adónak számít, amit az önkormányzatok szednek be.
A nominális értékeknél sokkal érdekesebb az, hogy az önkormányzatok összes bevételén belül milyen hányadot képviselnek a helyi adók.
A növekvő tendencia itt is megfigyelhető, bár volt egy megtorpanás 2002-2004 között, azóta viszont újra emelkedik ez a hányad. Az önkormányzatok központi finanszírozása megcsappant az elmúlt években, így kénytelenek a helyi adóbevételre támaszkodni egyre nagyobb mértékben. Egyre több helyen vetnek ki a magánszemélyekre is vagyoni típusú adókat, az alapvetően idegenforgalomból élő települések idegenforgalmi adót szednek be, és persze a helyi iparűzési adó is egyre több helyen a törvényileg lehetséges maximális mértékű. A települések lassan elérik a lakók teljesítőképességének felső határát, kérdés: az után milyen bevételből finanszírozzák az önkormányzati feladatokat, ha nem változnak a központi támogatások?
(eredetileg a Flag Magazinban)
Számítási feladatok - tökéletes verseny
1. feladat
Egy termék piacán a keresleti függvény Q = 4600 - 5P alakú, a kínálati függvény pedig Q = 1000 + 4P alakú. Az iparágban tökéletes verseny működik, egy vállalat teljes költség függvénye: TC = 2,5q2 + 270q + 1000, és határköltség függvénye: MC = 270 + 5q (feltételezésünk szerint minden vállalat ugyanolyan költségfüggvényekkel rendelkezik).
a) Mekkora a piacon az egyensúlyi ár és egyensúlyi mennyiség?
b) Hány vállalat működik az iparágban?
c) Milyen távról van szó? Miből tudta ezt megállapítani? Várható-e változás a vállalatok számában (milyen irányú)? Válaszát indokolja!
d) Melyik az az ár, amely esetén bezárna egy vállalat?
Megoldás:
a) D = S, azaz 4600 - 5P = 1000 + 4P
tehát P* = 400 és Q* = 2600
b) TV esetén a vállalat profitmaximálizáló kibocsátása esetén MC = P, azaz
270 + 5q = 400
q = 26
Ha egy vállalat 26 egységet termel, a piacon 2600 egységet adnak el és minden vállalat ugyanolyan költségviszonyok között működik, akkor a vállalatok száma 2600 / 26 = 100 db.
c) egy vállalat bevétele: TR = q * P = 26 * 400 = 10.400
költsége: TC = 2,5 * 262 + 270 * 26 + 1000 = 9.710
profit: 10.400 - 9.710 = 690, tehát pozitív gazdasági profitot realizál egy vállalat, ami azt jelenti, hogy rövid távról van szó, mivel TV esetén hosszú távon normál profitot realizálnak a vállalatok, azaz gazdasági profitjuk 0.
Pozitív gazdasági profit esetén megéri az iparágban tevékenykedni, ezért a jövőben várható, hogy nőni fog a vállalatok száma mindaddig, míg ki nem alakul a hosszú távú egyensúly, azaz a vállalatok profitja le nem csökken nullára.
(A költségfüggvényből is lehet következtetni az időtávra, mivel a TC függvényben van q-tól független, konstans tag, ami a fix költség, és hosszú távon a vállalatok nem számolnak fix költséggel, hosszú távon minden költség változó.)
d) Akkor zár be egy vállalat, ha az ár lecsökken az üzemszüneti pont szintjére, azaz az AVC függvény minimumpontjára, ahol AVC = MC.
Egy vállalat változó költség függvénye: VC = 2,5q2 + 270q, ebből
AVC = VC / q = 2,5q + 270
AVC = MC, azaz 2,5q + 270 = 270 + 5q
q = 0, amit visszahelyettesítve bármelyik függvénybe megkapjuk, hogy P = 270 Ft-os ár esetén éri el a vállalat az üzemszüneti pontot, ez alatti ár esetén tehát már nem termel.
2. feladat
Egy termék piacán a következő függvények érvényesülnek: D: Q = 2000 - 10P és S: Q = 500 + 5P. Az iparágban tökéletes verseny működik, minden vállalat azonos költségfüggvényekkel rendelkezik. Egy vállalat határköltség függvénye: MC = 70 + 3q, átlagköltség függvénye: AC = 1,5q + 70 + 170/q.
a) Mennyi a piaci ár, ha a piacon egyensúly van és az egyensúlyi mennyiség?
b) Mennyi egy vállalat termelése és profitja? Hány vállalat működik az iparágban?
c) Rövid távon milyen változás várható az iparágban? Miért?
d) Mennyi a hosszú távú egyensúlynak megfelelő ár és egy vállalat termelése?
Megoldás:
a) Egyensúly esetén D = S, azaz 2000 - 10P = 500 + 5P,
tehát P* = 100, Q* = 1000
b) TV esetén P = MC az optimumban, tehát 100 = 70 + 3q
ebből q = 10 egy vállalat termelése
egy vállalat bevétele TR = P * q = 100 * 10 = 1000
egy vállalat teljes költsége TC = AC * q = (1,5*10 + 70 + 170/10) * 10 = 102 * 10 = 1020
profitja TR - TC = 1000 - 1020 = -20
Egy vállalat termelése 10 egység, a piaci mennyiség 1000 egység, tehát az iparágban 1000/10 = 100 vállalat működik.
c) Mivel negatív a gazdasági profit, ezért várhatóan néhány vállalat befejezi a termelést a jövőben. Jelenleg ugyan minden vállalat üzemszüneti pont felett termel (hiszen mindegyik azonos költségviszonyok között működik), de így is lehetnek olyan vállalatok, melyek a piacról való kilépés mellett döntenek. Hosszú távon lecsökken a vállalatok száma annyira, hogy a vállalatok elérjék a normál profitot, azaz a 0 gazdasági profitot.
- Ahhoz, hogy kijelenthessük: üzemszüneti pont feletti az ár, ezt ellenőrizni is kell. Az AVC függvényt megkapjuk, ha az AC-ból kivonjuk az AFC -t, azaz a 170/q tagot (a fix költség konstans, az AFC ennek a konstansnak és a q-nak a hányadosa).
AVC = 1,5q + 70
AVC(10) = 1,5*10 + 70 = 85, tehát P nagyobb, mint az AVC értéke az optimumpontban. Az üzemszüneti pontban az AVC értéke még ennél is kisebb, tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy a vállalatok üzemszüneti pont felett termelnek.
d) Hosszú távú egyensúly a fedezeti pontban alakul ki, tehát ahol AC = MC.
1,5q + 70 + 170/q = 70 + 3q
q = 10,64 (másodfokú egyenlet jön ki, melynek másik megoldása q = -10,64, ami nem lehetséges megoldás ebben az esetben)
Ezt visszahelyettesítjük az MC-be: P = MC = 70 + 3*10,64 = 101,92. Hosszú távon tehát némi árnövekedés várható, ami a vállalatok kilépésének, és ezáltal a kínálat csökkenésének következménye.
???
Valami nem stimmel a blogszerkesztővel. Egy komment nem jelenik meg az oldalon - legalábbis én nem látom -, pedig a szerkesztőfelületen ott van. Jelenleg én csak a saját válaszomat látom. Ellenőrzöm majd később, de ide is leírom: a dátum újra látszik minden bejegyzésnél, a sablonváltásnál figyelmetlen voltam, és nem jelöltem be, elnézést érte. És köszönöm az erre vonatkozó megjegyzést ZsK-tól!
Update: most már látom mindkét kommentet.
- stat
-
